Sárkányok tánca (49 page)

Öreg vár volt, de nem túl erős. Sikerült elvennie a Gloverektől, a Boltonok pedig tőle fogják elvenni. Az azonban biztos, hogy a Fattyú őt nem nyúzza meg. Asha Greyjoy nem szándékozott élve ellensége kezébe kerülni. Úgy hal meg, ahogy élt, fejszével a kezében és nevetéssel az ajkán.

Nemes atyja harminc hosszúhajót bocsátott rendelkezésére, hogy foglalja el Erdőmélyét Saját
Fekete
Szél
jével együtt mindössze négy maradt, abból is az egyik Tris Botley-é, aki akkor csatlakozott hozzá, amikor a többi embere menekülőre fogta. Nem,
ez nem igaz. Hazahajóztak, hogy tiszteletüket tegyék királyuk előtt. Ha valaki elmenekült, az én voltam.
Az emlék még mindig szégyennel töltötte el.

– Menj! – biztatta a Könyves, amikor a kapitányok levitték Euron nagybácsikáját Nagga hegyéről, hogy a fejére tegyék az uszadékfa koronát

– Mondta a holló a varjúnak. Gyere te is, szükségem van rád, ha magam mellé akarom állítani Harlaw népét. – Akkor még a harcon gondolkodott.

– Harlaw népe itt van, legalábbis azok, akik számítanak. Néhányan közülük Euron nevét kiabálták. Nem fogom Harlaw-k ellen küldeni a Harlaw-kat.

– Euron őrült és veszélyes. Az a pokolkürt...

– Hallottam.
Menj
, Asha! Ha Euront megkoronázzák, keresni fog téged. Nem szabad, hogy a figyelme középpontjába kerülj.

– Ha a többi nagybátyámmal együtt kiállok...

–...akkor törvényen kívüliként fogsz meghalni, és mindenki ellened fordul. Amikor a kapitányok elé raktad a neved, az ő ítéletükre bíztad magad. Most már nem támadhatod meg ezt a döntést. A királyválasztást csak egyszer tették semmissé. Olvass Haereget!

Egyedül Könyves Rodrik volt képes valami régi könyvről beszélni, miközben az életük kardpengén egyensúlyozott.

– Ha te maradsz, én is! – jelentette ki makacsul Asha.

– Ne légy ostoba. Euron ma éjjel még a mosolygó szemét mutatja a világnak, de holnap... Asha, te Balon lánya vagy, a trónigényed erősebb az övénél. Amíg lélegzel, veszélyt jelentesz számára. Ha maradsz, meg fognak ölni, vagy feleségül adnak a Vörös Evezőshöz. Nem is tudom, melyik a rosszabb.
Menj!
Nem lesz még egy esélyed.

Asha a
Fekete Szél
t minden eshetőségre készen a sziget túlsó oldalán horgonyozta le. Ó-Wyk kis földdarab volt, napkeltére újra a hajója fedélzetén lehetett, úton Harlaw felé, mielőtt Euron felfigyel a hiányára. Mégis habozott, amíg a nagybátyja hozzá nem tette:

– Az irántam érzett szeretet kedvéért tedd meg, gyermekem. Ne akard, hogy végig kelljen néznem a halálodat.

Így hát ment. Először Tíztoronyba, hogy elbúcsúzzon az anyjától.

– Lehet, hogy nagyon sokára jövök vissza – figyelmeztette az asszonyt.

Alannys úrnő nem értette.

– Hol van Theon? – kérdezte. – Hol van az én kisfiam?

Gwynesse úrnő csak azt akarta tudni, mikor tér haza Rodrik nagyúr.

– Hét évvel idősebb vagyok nála, Tíztorony engem illetne.

Asha még Tíztoronyban rakodta be a készleteket, amikor házassága híre elért hozzá.

– Az én önfejű unokahúgomat meg kell szelídíteni – mondta állítólag a Varjúszemű –, és pontosan tudom, ki erre a megfelelő ember.

Hozzáadta Vasöntő Erikhez, és az Üllőzúzót nevezte ki a Vas-szigetek kormányzójává, amíg ő a sárkányokat kergeti. Erik a maga idejében nagyszerű ember volt, rettenthetetlen portyázó, aki büszkén vallotta, hogy együtt hajózott Asha nagyapjának nagyapjával, ugyanazzal a Dagon Greyjoyjal, akiről Iszákos Dagont is elnevezték. A Szép-sziget öregasszonyai még mindig a Dagon nagyúrról és embereiről szóló történetekkel ijesztgették unokáikat.
Megsértettem Erik büszkeségét a királyválasztáson,
gondolta Asha,
Ezt nem fogja elfelejteni

Ugyanakkor elismeréssel kellett adóznia nagybátyja döntése előtt. Euron egyetlen mesteri húzással támogatójává tette egyik ellenségét, gondoskodott a szigetek felügyeletéről a távolléte alatt, és megszüntette az Asha jelentette fenyegetést.
Arról nem beszélve, milyen jót kacaghatott.
Tris Botley szerint a Varjúszemű egy fókát állított be helyette az esküvőjére.

– Remélem, Erik nem ragaszkodott az ágyba vitelhez – jegyezte meg szárazon Asha.

Nem mehetek haza,
gondolta,
de itt sem merek maradni túl sokáig.
Az erdő csendje zavarta. Asha szigeteken és hajókon töltötte az életét. A tenger sosem volt csendes. A sziklás partnak csapódó hullámok robaja ott lüktetett az ereiben, de Erdőmélyén nem voltak hullámok... csak a fák, a végtelen erdő, a katonafenyők, bükkök, kőrisek és ősi tölgyek, gesztenyék és varsafák. Hangjuk sokkal lágyabb volt a tengerénél, és csak akkor hallotta, ha fújt a szél: akkor viszont minden irányból jött a sóhajtozás, mintha a fák valamilyen ismeretlen nyelven suttogtak volna egymásnak.

Ma éjjel a suttogás hangosabbnak tűnt, mint máskor.
Elszáradt
,
megbarnult levelek susognak,
gondolta Asha,
csupasz ágak nyikorognak a szélben.
Elfordult az ablaktól, az erdőtől.
Újra fedélzetre van szükségem a lábam alatt. Vagy legalább ételre a gyomromban.
Túl sok bort ivott ma este, és csak kevés kenyeret evett hozzá, azt az átkozott sültet pedig meg sem kóstolta.

A hold elég erősen világított ahhoz, hogy megtalálja a ruháit. Felöltötte a vastag, fekete nadrágot, a párnázott zubbonyt és az egymást átfedő acéllemezekkel borított bőrzekét. Magára hagyta Qarlt, és leereszkedett az erőd külső lépcsőjén. A deszkák megnyikordultak csupasz lába alatt. A falon őrködő emberei egyike meglátta, és azonnal készenlétbe helyezte a dárdáját. Asha füttyentett neki. Ahogy átvágott a belső udvaron a konyhához, Galbart Glover kutyái csaholni kezdtek.
Helyes
, gondolta,
ez legalább elnyomja a fák hangját.

Éppen egy kocsikeréknyi sajthengerről próbált levágni egy szeletet, amikor a vastag szőrmebundába burkolózó Tris Botley lépett a konyhába.

– Királynőm.

– Ne gúnyolódj rajtam!

– Mindig is te fogod uralni a szívemet. Ezen nem változtathat egy seregnyi bolond, akik egy királyválasztáson üvöltöznek.

Mit kezdjek ezzel a fiúval?
Asha nem kételkedett az elkötelezettségében. Nem csak hogy kiállt a bajnokaként Nagga hegyén, és az ő nevét kiáltotta, de még a tengeren is átkelt, hogy csatlakozzon hozzá, maga mögött hagyva királyát és otthonát
Persze szemtől szemben nem mert ellentmondani Euronnak.
Amikor a Varjúszemű flottája nekivágott a tengernek, Tris egyszerűen lemaradt, és csak akkor váltott irányt, amikor a többi hajó eltűnt a láthatár mögött. Ám még ehhez is kellett bizonyos fokú bátorság, hiszen nem térhetett vissza a szigetekre.

– Sajtot? – kérdezte Asha. – Van sonka is meg mustár.

– Nem ételre van szükségem, hölgyem, ezt te is jól tudod. – Tris Erdőmélyén dús, barna szakállat növesztett. Azt állította, segít melegen tartani az arcát. – Láttalak az őrtoronyból.

– Ha te őrködsz, mit keresel itt?

– Cromm odafent van Kürtös Hagennel. Hány szempárra van szükségünk, hogy figyeljük a levelek susogását a holdfényben? Beszélnünk kell.

– Megint? – Sóhajtott. – Ismered Hagen lányát, a vörös hajút, ugye? Éppúgy elkormányoz egy hajót, mint akármelyik férfi, és az arca is csinos. Tizenhét éves, és láttam, hogy figyel téged.

– Nekem nem kell Hagen lánya. – A fiú kis híján megérintette, de meggondolta magát. – Asha, ideje elmenni. A Cailin-árok volt az egyetlen dolog, ami visszatartotta az áradatot. Ha itt maradunk, az északiak mindannyiunkat megölnek, ezt te is tudod.

– Szerinted meneküljek?

– Szerintem élj. Szeretlek.

Nem
, gondolta,
te egy ártatlan szüzet szeretsz, aki csak a fejedben létezik, egy védelemre szoruló, ijedt gyermeket.

– Én, viszont nem szeretlek – felelte nyersen –, és nem fogok futni.

– Mi van itt, amihez annyira ragaszkodsz, a fenyőkön, a sáron és az ellenségen kívül? A hajóink még megvannak. Vitorlázz el velem, és új életet kezdünk a tengeren.

– Kalózként? – Már-már kecsegtető volt az ötlet.
Hadd vegyék vissza a farkasok ködös erdeiket, mi pedig birtokba vesszük a nyílt tengert.

– Kereskedőként. Keletre megyünk, ahogy a Varjúszemű is tette, de mi sárkánykürt helyett selymekkel és fűszerekkel térünk vissza. Egyetlen út a jáde-tengerre, és gazdagok leszünk, akár az istenek. Lehet egy udvarházunk óvárosban vagy a Szabad Városokban.

– Neked, nekem és Qarlnak? – Látta, hogy a fiatalember arca megrándul Qarl említésére. – Hagen lánya talán szívesen elhajózik veled a Jáde-tengerre. Én viszont még mindig a kraken lánya vagyok. A helyem...

–
...hol
van? A szigetekre nem térhetsz vissza, csak ha behódolsz férjurad előtt.

Asha megpróbálta elképzelni magát egy ágyban Vasöntő Erikkel, ahogy a férfi maga alá gyűri és tapogatja.
Még mindig inkább ő, mint a Vörös Evezős vagy Balkezes Lucas Codd.
Az Üllőzúzó fiatalkorában harsány hangú óriás volt, ijesztően erős, megingathatatlanul hűséges, félelmet nem ismerő harcos.
Talán nem is lenne olyan rossz. Valószínűleg meghalna az első alkalommal, amikor teljesíteni próbálná házastársi kötelességét.
Így Erik feleségéből Erik özvegyévé válna, ami sokkal jobb, vagy éppen sokkal rosszabb, a férfi unokáitól függően.
És persze a nagybátyámtól. Végül minden szél Euron felé fúj.

– Harlaw-n vannak túszaim – emlékeztette Trist. – És még mindig ott van a Tengersárkány-fok... ha nem lehet az enyém apám királysága, miért ne alapíthatnék egy sajátot?

A Tengersárkány-fok nem mindig volt olyan néptelen, mint mostanában. A dombok között és a mocsárban régi romok rejtőztek, az Elsők ősi erődítményei. A magasabb helyeken az erdő gyermekei varsafa köröket hagytak.

– Úgy kapaszkodsz a Tengersárkány-fokba, mint egy fuldokló a hajóroncsba. Mit nyújthat az a hely, amire bárki vágyhát? Nincsenek bányák, arany, ezüst, még ón vagy vas sem. A föld túl vizenyős a búzának és a kukoricának,

Nem akarok búzát és kukoricát vetni.

– Hogy mit nyújthat? Megmondom. Két hosszú partszakaszt, vagy száz rejtett öblöt, vidrákat a tavakban, lazacot a folyókban, rákot a part mentén, fókakolóniákat, magas fenyőket a hajóépítéshez.

– És ki fogja megépíteni azokat a hajókat, királynőm? Hol talál felséged alattvalókat a királyságába, ha az északiak egyáltalán békében hagynak? Vagy fókák és vidrák birodalmán akarsz uralkodni?

Asha szomorúan nevetett.

– Biztosíthatlak, a vidrákat könnyebb irányítani, mint az embereket, a fókák pedig okosabbak náluk. Persze igazad lehet. A legjobb lenne visszatérni Pyke-ra. Harlow-n vannak még, akik örülnének nekem, és Pyke-on is. Euron nem szerzett magának barátokat Blacktyde-on, amikor megölte Baelor nagyurat. Megkereshetném Aeron nagybátyámat, és fellázíthatnám a szigeteket.

A Hínárhajút senki sem látta a királyválasztás óta, de a vízbe fúlt emberei szerint Nagy-Wyken rejtőzik, és nemsokára előjön, hogy megidézze a Vízbe Fúlt Isten haragját a Varjúszeműre és követőire.

– Az Üllőzúzó szintén a Hínárhajút keresi, és sorban vadássza le a vízbe fúltakat. Vak Beron Blacktyde-ot elfogta és kikérdezte. Még a Vén Szürkesirályt is láncra verette. Hogyan fogod megtalálni a papot, ha Euron embereinek sem sikerült?

– Ő a vérem, atyám testvére. – Suta válasz volt, ezt Asha is tudta.

– Tudod, mit gondolok?

– Azt hiszem, sejtem.

– Szerintem a Hínárhajú halott. A Varjúszemű vágta el a torkát, és a Vasöntő kutatása csak arra való, hogy elhitesse velünk, a papnak sikerült megszöknie. Euron fél, hogy rokongyilkosnak bélyegzik.

– Jobb, ha ezt a nagybátyámnak nem mondod el. Ha közlöd a Varjúszeművel, hogy fél a rokongyilkosságtól, azonnal megöli valamelyik fiát, csak hogy bizonyítsa tévedésedet. – Asha mostanra szinte teljesen kijózanodott. Tristifer Botley ilyen hatással volt rá.

– Még ha meg is találod Hínárhajú nagybátyádat, kudarcot fogtok vallani. Mindketten
részesei
voltatok a királyválasztásnak, így nem mondhatjátok, hogy bármiféle törvénytelenség történt, ahogy azt Torgon tette. Megköti a kezeteket a döntés, az istenek és emberek törvényei szerint. Te...

Asha elkomorodott.

– Várj! Torgon? Melyik Torgon?

– Elkésett Torgon.

– Ő a Hösök Korában volt király. – Körülbelül ennyire emlékezett, többre nem nagyon. – Mi van vele?

– Torgon Greyiron a király legidősebb fia volt. Ám a király megöregedett Torgont pedig hajtotta nyughatatlan vére, ezért amikor atyja meghalt éppen a Mander partjait fosztogatta szürkepajzsi erődjéből. Testvérei nem értesítették, hanem gyorsan összehívták a királyválasztó gyűlést, mert úgy gondolták, közülük kéne valakinek viselnie az uszadékfa koronát. Ám a kapitányok inkább Jótestvér Urragont választották. Az új király első parancsa az volt, hogy az öreg király fiait végezzék ki, és így is tettek. Attól fogva az emberek
Rossztestvérnek
nevezték, bár igazából egyik sem volt a rokona. Utána majdnem két évig uralkodott.

Asha most már emlékezett.

– Torgon hazajptt...

–...és közölte, hogy a királyválasztás törvénytelen volt, mivel nem lehetett ott, hogy bejelentse igényét. Rossztestvér ugyanolyan pocsék uralkodónak bizonyult, mint amilyen kegyetlen volt, és nem sok barátja maradt a szigeteken. A papok kitagadták, a nemesek felkeltek ellene, és végül saját kapitányai szabdalták miszlikbe. Elkésett Torgon lett az új király, és negyven évig uralkodott.

Asha megragadta Botley fülét, és szájon csókolta a fiatalembert. Mire elengedte, az elvörösödött Tris alig kapott levegőt.

– Ez mi volt? – kérdezte.

– Csóknak hívják. Fojtsatok vízbe az ostobaságomért! Tris, emlékeznem kellett volna... – Hirtelen elhallgatott, és amikor Tris meg akart szólalni, őt is leintette. – Ez harci kürt! Hagen! – Első gondolata a férje volt. Vasöntő Erik eljött volna idáig, hogy visszaszerezze önfejű hitvesét? – A Vízbe Fúlt Isten ránk mosolygott! Itt gondolkodom, hogy mit kéne tennem, Ő pedig ellenséget küld, hogy harcoljak! – Asha talpra ugrott, és visszalökte kését a hüvelyébe. – A csata eljött hozzánk!

Mire elérte a vár cölöpkerítését, már futott, a nyomában Trisszel, de így is későn érkezett. A harc véget ért. A keleti falnál, nem messze a mellékajtótól két vérző északi hevert, Csatabárd Lorren, Hatujjú Harl és Zordszavú álltak fölöttük.